A gyülekezési jog korlátozása Magyarországon – Mit jelent valójában a legújabb törvénymódosítás?
A közelmúltban a magyar parlament elfogadta a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény módosítását, amelynek célja hivatalosan a gyermekek védelme lenne. A változtatás szerint tilos olyan gyűlést tartani, amely sérti a gyermekvédelmi törvényben meghatározott tilalmakat. E rendelkezés azért váltott ki különösen nagy vitát, mert sokan úgy vélik, hogy ez az LMBTQ+ közösség megfélemlítésére és rendezvényeik ellehetetlenítésére szolgál.
Mit jelent a módosítás a gyakorlatban?
A törvény szerint a gyülekezési jog korlátozható, ha a rendezvény bármilyen módon ellentétes a gyermekvédelmi törvény elveivel. Ez a megfogalmazás azonban túl tág, és lehetőséget adhat a hatóságoknak arra, hogy politikai vagy ideológiai alapon döntsenek egyes események engedélyezéséről vagy betiltásáról.
A Pride felvonulás például– amely évek óta a sokszínűség és elfogadás jegyében zajlik – mostantól könnyedén megakadályozható, mondván, a rendezvény "veszélyezteti a gyermekek fejlődését".
A törvénymódosítás társadalmi hatásai
A módosítás hatására azonnal tiltakozások szerveződtek, és több jogvédő szervezet jelezte, hogy a törvény korlátozza a szabad véleménynyilvánítást. Ez a lépés ugyanis valószínűsíthetően egy szélesebb trend része, amely során a kormány fokozatosan szűkíti a társadalmi csoportok mozgásterét, különösen azokat, akik kritikusak a jelenlegi politikai vezetéssel szemben.
A Momentum Mozgalom például tüntetést szervezett a Parlament előtt, ahol a résztvevők a Margit hidat is blokád alá vonták, így fejezve ki tiltakozásukat a gyülekezési jog korlátozása ellen. A törvény ugyanis olyan csapdahelyzetet teremt, amelyben bárki, aki a kormány politikájával ellentétes véleményt képvisel, könnyen ellehetetleníthető.
Hogyan érinti ez az állampolgárokat?
A törvénymódosítás legnagyobb veszélye az, hogy precedenst teremt a szólásszabadság és a politikai részvétel további szűkítésére. Ha egy kormány egyszer már sikeresen korlátozta egyes csoportok jogait, semmi sem garantálja, hogy később ne alkalmazná ezt másokra is.
Képzeljük el például, hogy egy helyi közösség szeretne tiltakozni egy állami beruházás ellen, amely szerintük káros a környezetre. Ha a hatóságok úgy ítélik meg, hogy a rendezvény "veszélyezteti a gyermekek jólétét" (például mert zajos, vagy mert a szervezők egyes politikai üzenetei nem egyeznek az aktuális kormányzati irányelvekkel), akkor könnyen megtagadhatják az engedélyt.
Mi lehet a megoldás?
A legfontosabb az, hogy az emberek tisztában legyenek a jogaikkal és ne hagyják, hogy félelemből elnémítsák őket. A gyülekezési és véleménynyilvánítási jog minden demokratikus társadalom alapja, amelyet nem lehet politikai érdekek szerint korlátozni.
Képek forrása: telex.hu